Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

Róma és a román romák

2007. november 11.

Egy brutális rablógyilkosság nyomán románellenes hullám söpört végig Olaszországon. A kormány sebtében villámgyors kiutasításokról rendelkezett. Ez a bűnözést aligha befolyásolja, viszont hozzájárul az idegengyűlölet terjedéséhez.

Egy brutális rablógyilkosság nyomán románellenes hullám söpört végig Olaszországon. A kormány sebtében villámgyors kiutasításokról rendelkezett. Ez a bűnözést aligha befolyásolja, viszont hozzájárul az idegengyűlölet terjedéséhez.

„Olaszország-szerte elterjedt vélemény, hogy minden román roma, minden roma bűnöző, következésképp minden román bűnöző, sőt, a közönséges bűnözés túlnyomórészt a románok számlájára írandó” – írja Mario Deaglio, a torinói egyetem világgazdaságtan-professzora a La Stampában.

Egy ideje közismert volt, hogy Olaszországban a nagyszabású maffiabűnözést leszámítva már a román bűnözőcsoportok a legveszedelmesebbek, még az albánokat is megelőzik. Aztán előbb halálos autóbalesetet okozott egy részeg román roma, majd egy másik kirabolt, megerőszakolt és meggyilkolt egy asszonyt Róma környékén.

Deaglio szerint mindenekelőtt meg kellene érteni, miért nem integrálódtak a roma tömegek a romániai társadalomba. E nélkül nem lehet értelmes intézkedéseket hozni.

Ehelyett az a tévhit van terjedőben, még a politika világában is, hogy ha Olaszország hazazavarja a románokat, visszanyerheti nyugalmát. Ennek szellemében hoztak példátlan gyorsasággal hevenyészett rendeletet a nem kívánatos elemek kitoloncolásáról. A belügyminiszter szégyenszemre úgy magyarázkodott, hogy senki sem gondol tömeges kitelepítésre. Mintha bizony ez egyáltalán szóba jöhetne! Mintha Olaszország az Európa Tanács alapító tagállamából a nácizmus kései követőjévé vált volna!

A sajtó is önvizsgálatot tarthatna, mert része van abban, hogy a rettenetes tények tálalása ilyen visszhangot váltott ki. És abban is, hogy Romániáról csakis a bűnözés kapcsán esik szó. Pedig ez az ország az olasz gazdaság egyik legjobb partnere. Romániában nyolcszázezren dolgoznak olasz tulajdonú vállalkozásokban, további százezrek pedig Olaszországban vállalnak munkát.

„Ha csak a bűnözésre van szemünk, rövidlátásunkban stratégiai hibákat fogunk elkövetni, és az intolerancia útjára tévedünk” – írja Deaglio professzor.

Sergio Romano történész, volt moszkvai nagykövet, aki csaknem két évtizede, mióta diplomáciai karrierje véget ért, rendszeresen ír a nagy lapokban, a kormányzó baloldal magatartását ostorozza hasonló szellemben az Il Corriere della Sera hasábjain.

Walter Veltroni, Róma exkommunista polgármestere, aki az újonnan alakult Demokrata Párt elnöke, az iszonyatos bűntény nyomán passzivitással vádolta a baloldali kormányt, és kikövetelte a már említett kormányrendeletet. Tétlenség esetén – ismeri el Romano – elszabadultak volna az indulatok. De Veltroni „román veszélyről” beszélt, és ez erősítheti az idegengyűlölő előítéleteket. Nem csupán egyetlen veszéllyel, a bevándorlók erőszakcselekményeivel kell szembenézni ugyanis. Jelen van ezen kívül a „Blocher-szindróma” is. A svájci néppárt vezére idegenellenes kampányával igen jó eredményt ért el az idei választásokon, és mint néhány ártatlan román ellen elkövetett erőszakcselekmény utal rá, ettől a betegségtől Olaszország sem mentes.

„A nem kívánatos elemeket persze jogunk van kiutasítani, de a kormánynak kötelessége hangsúlyozni, hogy a bevándorlók elsöprő többsége kívánatos” – írja Romano.